Szia, a nevem Betti. 25 éves vagyok, és 4 éve alkoholista. A függőségem minden momentumát, őszintén, kendőzetlenül követheted itt a blogon, a sikereket, és a kudarcokat is.. A blogot három okból írom: 1, Nekem tényleg segít az írás. 2, A visszajelzések alapján nektek is 3, Borzalmas tévképzetek, sztereotípiák, hülyeségek vannak az emberek fejében az alkoholizmusról. Ha ezeknek legalább egy részét eloszlathatom ezzel a bloggal, már megérte billentyűt ragadnom.

[Szenderge vendégposztja]

Sziasztok! Szenderge vagyok, alkoholista.

Négy hete és egy napja nem ittam alkoholt, holnapután leszek 1hónapos. Nagyon rég volt, hogy ennyi ideig nem ittam, mégis visszatöröltem a JÓZAN szót. Óvatosan bánok ezzel a kifejezéssel, nem fogok dobálózni vele, az igazi józansághoz még hosszú út vezet. A tudatos fókuszálás amúgy is a mindennapjaim része, hatalmas energiát, sok időt emészt fel, mégis úgy gondolom (nekem) nagyon fontos a folyamatos éberség, tudni, honnan szabadulok, és hová igyekszem eljutni! Az utóbbi pár hétben AA gyűléseken láttam eldobott tiszta napok százait. Amikor valaki bejelenti, hogy 2napja nem ivott, előtte meg 4évig, az önmérsékletre tanít, s kicsit visszaránt a földre. Ha az a határozott tekintetű, bölcsen megszólaló társam több mint ezer nap nemivás után visszaesett az alkohol csábítására, én sem gyújthatok örömtüzeket!

Nehéz írnom az AA-ról, mivel egy gyűlés hangulatát visszaadni lehetetlenség, egy embercsoport dinamikája sokkal egyszerűbb esetekben is talányos számomra. Másrészt alapszabály, hogy a gyűlésen elhangzottak ott is maradnak, ezt maximálisan tiszteletben tartom. Így érzéseket, benyomásokat tudok megosztani veletek.

Amelyek bár sokfélék, összességében pozitívak, tanulságosak, csodálatosak, és nagyon sokat segítettek nekem az alkohol elhagyásában! Jártam az utóbbi három hétben 8 különböző csoportban, 14 gyűlésen, de nem volt két egyforma, sőt igazán hasonló sem. Volt, ahonnan konkrétan úgy jöttem el, ide soha többet. Viszont onnan is azzal a megmagyarázhatatlan lelki többlettel érkeztem haza, hogy jobban vagyok, mint mikor oda megérkeztem! Letisztultabbak a gondolataim, erősebbnek érzem magam az alkohollal szemben, és pozitívabb szemlélettel tekintek a holnapra! Ezt az érzést emberek tucatjaitól hallom napról napra a gyűléseken, könyvek fejezetei szólnak róla, és próbálják megtalálni a titok nyitját, igazság szerint azonban a legőszintébb válasz, hogy nem tudjuk mitől és hogyan, de az AA működik!

Hetente járok a Félútonhoz terápiás megbeszélésre segítőmhöz (megkérdeztem ki Ő nekem, ezt mondta! 🙂 ), egyre mélyebbre jutunk személyiségem bugyraiba, emberi kapcsolataim, frusztrációim, érzelmi csökevényeim labirintusába. Ami döbbenetes, hogy negyven év és az alkoholizmusom beismerése kellett ahhoz, hogy ilyen tudatosan foglalkozzak érzelmeimmel, lelkemmel, kapcsolataim hibáival, saját defektusaimmal. Napi szinten ismerek fel új dolgokat magamról, látok meg összefüggéseket amik a terápián bukkantak felszínre, és hétköznapjaimban újra és újra előjönnek, hatalmas élmény! Sokat hallottam korábban, hogy valaki dolgozik magán. Sosem értettem mire gondol, most már tudom.

A terápia és a gyűlések egy ponton nagyon hasonlóak. Őszintén beszélünk legszemélyesebb, legbensőbb, legcsodásabb és legsanyarúbb élményeinkről, érzéseinkről. Teljesen őszintén. Nem hiszem, ki tudom fejezni, mennyire felszabadító ez.

Ezen merengj el egy percre, van lehetőséged bárkivel, egyetlen emberrel, teljesen őszintén beszélni magadról?

Aludni nagyon hektikusan megy, sokkal korábban fekszem (értsd kiesik a könyv a kezemből J ), viszont hajnalban felébredek, és sokszor nem tudok visszaaludni. Ma ez 3óra alvás eddig, most negyed 4van, ha egy óra múlva visszaalszom, meglesz kb. 6óra összesen, az nagyjából elég. Sosem voltam nagy alvó, és részegen horkolni 8-9órát sem feltétlenül pihentetőbb, de a józanodás mások elmondása szerint is alvásproblémákkal jár. A legrosszabb időszakban toltam Valerianát, a kemikáliák nagyobb barátai ezt sokrétűen fokozhatják, egészen a keresztfüggőségig! 😀

A hétköznapjaim jó irányba változnak, sokkal több bennem a tenni akarás, a jókedv, a türelem, az empátia (nem lekiabáltam, hanem megmosolyogva elengedtem egy kamikázét minap az úton!).

A héten háromszor futottam, ami nem sok, de pontosan hárommal több, mint mondjuk egy hónapja. Fizikailag egyértelműen jobb az állapotom, nem remeg a kezem (tegnap két teli teásbögrét vittem bal kézben, ezt komolyan nem tudtam egy hónappal ezelőtt megcsinálni), kicsit kényelmesebb a nadrág öve a derekam körül (-1,5kg), helyrejött az emésztésem, hanyattfekve kezdenek a Máj-hegység lankái laposabban elterülni, és nem vagyok egyfolytában büdös. Megizzadva is vállalható a levett felsőm szaga, ez nagyon pozitív változás.

Ami talán a legfontosabb, hogy a terápia, gyűlések, egyéb feladatok elvesznek nemcsak tőlem, hanem a családommal töltött időből is, ennek ellenére, ami marad egymásra és magamra az sokkal tartalmasabb, értékesebb, és ezt nem csak én érzem így.

Nincs előzetes a következő rész tartalmából, én sem tudom biztosan, mit teszek holnap magamért vagy magam ellen. A mai napot tudom.

A KOMMENTELÉSHEZ NEM KELL E-MAIL CIMET, ÉS NEVET MEGADNI. ELÉG HA BEPÖTYÖGÖD A KOMMENTET, ÉS ELKÜLDÖD!! A KÖNNYEBB KOMMUNIKÁCIÓ ÉRDEKÉBEN AZÉRT EGY NICKNEVET, BECENEVET, KERESZTNEVET MEGADHATSZ, HA SZERETNÉL 🙂

Megosztás: